30. klubest - palacsintaparti

Azért az, hogy 30-ik klubest, az egy nagy szó. Immár négy évesek vagyunk és megvolt a 30-ik klubestünk is. Nem semmi! =)
E klubest, ami február 3-án volt egy palacsintapartit rendeztünk, film- és játékesttel.
Bár kicsit nehézkesen tudtuk eldönteni, hogy mi is legyen a programunk, ugyebár a klubhelyiség konyhája miatt, azért sikerült elérnünk, hogy palacsintát együnk. =)

A palacsintákat pedig Noéminek, Krisztinek, Dorkának, Zsuzsikának és nekem köszönhetjük meg - na, ez így eléggé hülyén hangzik, hogy "nekem köszönhetjük meg" ;) - és a kb. 120 palacsintából "csak" 3 maradt meg, amit Balázs egészségére írhatunk, mert volt olyan bátor és feláldozó, hogy megette (vagy sem és odaadta kollégiumi társainak. =D).
Saját magam kicsit később mentem, mivel előtte elmentem egy snowboardot venni, ugyanis a klubestre következő héten a cserkészek és az ifjúságiklubosok a szemeszter szünetben el szoktak menni egy hetet Mariazellbe síelni ill. snowboardozni.
Kb. egy háromnegyed óra késéssel jöttem, ahol az ajtóban Zsuzsika és Dorka beszélgettek, míg Dorka szívélyesen üdvözölt és elkezdtünk a snowboardozásról beszélgetni, míg a csapat többi tagja pedig már a palacsintát ették - de esküszöm úgy, mint akik életükben nem ettek volna palacsintát. ;)
Mikor a többiek végeztek, s jól laktak akkor üdvözöltem mindenkit, utána pedig bementek a nagyterembe, ahol egy-két magyar számot elkezdtek énekelni, addig Andi, Ildikó és én a konyhában pattogatott kukoricát melegítettünk a mikróban és Ildikóval pedig elkezdtünk mindennapos dolgokról beszélgetni.
Közbe Matyi is megjött, addigra én is bementem a nagyterembe ahol a Csinibaba nevezetű filmet néztük, és én megmondom őszintén, hogy nekem személy szerint a film nem tetszett - belső forrásokból arról is tudok, hogy másoknak sem annyira ;) (hozzászólás: "a többiek nevettek, aztán én is, de azt sem tudom, hogy mit kellett nevetnem =D) - és a film lényegét tulajdonképpen nem is nagyon értettem, de egyszer meg lehet nézni. =)
Mikor vége volt a filmnek, Ildikónak a tudomására jutott, hogy Zsuzsika tud zongorázni, így hát karaokéztunk egy kicsit, míg Zsuzsika zongorázott.
Ezután játszottunk egy sor beugrót, zsebszöveget, Fruzsival, Bogival, Ricsivel és velem. A szituáció az volt, hogy két pár - Ricsi és Fruzsi meg Bogi és én - együtt vacsoráznak, ahol egy nagy titokra fény derül. A titok valahogy végül is az volt, hogy a Fruzsi szerelmet vallott Boginak, a kollégiumi szobatársának, akik már 20 éve amúgy sem hallottak egymás felől, s Fruzsiék váratlanul jöttek amúgy is, Ricsi meg én néztünk mint a jógyerekek a moziban, aztán vacsora pedig nem lett, mert odaégett.
Gyorsan csináltunk egy csoportképet addig amíg mindenki itt volt, ezután pedig társasjátékokat játszottunk, mint pl. mindenki húzott egy cetlit a földről és amilyen állat neve rajta volt azt kellett utánozni és így megtalálni a párunkat - aki nekem Betti volt, egy kengurucsaj. =)
Ezután a családos játék volt, ahol mindenkinek egy család név jutott (pl. Kovács apuka, Kovács anyuka, Kovács gyerek) és így a családot megtalálni.
Harmadikként pedig egy tök új játékot játszottunk, ahol körbe ültünk egymás mellett és mindenkinek egy szín jutott - én voltam a piros. A játék lényege az volt, hogy amilyen színt Ildikó mondott, mint pl. sárga, akkor azok akik sárgák voltak egy székkel tovább ülhettek, s ha a szomszédod ott ült a széken akkor rá kellett ülni. Viszont ha a szomszédod mondjuk a zöld volt és rajta ültél, Ildikó pedig a zöldet mondta akkor azok nem mehettek tovább mert a másik ugye őket lefogta. A játékot pedig addig kell játszani, míg egyvalaki körbe ér és az eredeti székéhez jut. Nagyon érdekes és vicces játék, érdemes mindenkinek kipróbálnia. :)
Mikor a játéknak vége volt, utána még beszélgettünk egy "kicsit" - azaz, kb. hajnali háromnegyed egyig - , s utána mind hazamentünk jókedvűen.

A szerencsések pedig egy hétig, vagy éppenséggel pár napig együtt voltak Mariazellben és jót szórakoztak, buliztak ill. síeltek és snowboardoztak. :)

Csoportképünk:

További képeinket itt tekintheted meg. 

Karácsonyi klubest punccsal =)

Karácsonyi klubestünket - a szokásos - péntek estén tartottuk meg, méghozzá, december 16.-án. :)
Mivel ezen az estén a munkám miatt sajnos később értem oda, így kb. csak az est felét írom le.

Mikor én odaérkeztem, volt körülbelül majdnem este 10 óra, s addigra már sokan ott voltak, ahol a többiek körben ültek egymás mellett - puszi minden lánynak, kézrázás minden fiúval ill. ismeretlenekkel - jobban kifejezve ÚJAKKAL - és hatalmas öröm Boginak - kit már ezer éve nem láttam -  =) aztán leültem egy szabad helyre.
Először Lenke sütijével "kezdtünk", tehát mindenki - vagy éppenséggel azok akik ettek, a "mindenkik" - evett Lenke finom sütijéből, de meg kell jegyezzem, hogy Virág reklámtechnikája is besegített, méghozzá a következő szavakkal: "Sütit? De hát Lenke csinálta, nagyon finoooom!"
Érdekes, hogy a Lenke - kis ügyetlenke, ahogy Ildikó mondja - nem evett a Lenke által készített süteményből, pedig hát a Lenke csinálta!! Ejnye...
Viccet félretéve, tovább megyünk, addig, hogy Andi ötleteit játszottuk, amik én szerintem hatalmas sikert arattak!
Székeket egymás mellé raktuk, két csoportra osztozkodtunk és felálltunk a székekre - első feladatunk, hogy magasság szerint kell sorba állnunk, viszont tilos volt a székekről való lelépés, másodikként pedig sorba állni, névsorrend szerint. Természetesen az a csapat nyert, amelyik hamarabb végzett, bár a másik csapat kicsit "csalt", mert ők a kezüket kitámaszthatták a plafongerendára, ami ugye megkönnyíti a közlekedést a székeken. =P
Harmadikként pedig az volt a feladatunk, hogy az egyik fal végétől eljutni a másikig, méghozzá úgy, hogy a székeket tovább kellett adni és a sor végére tenni, aztán továbblépni, s ezt addig amíg az utolsó szék a másik falig ért. =)
Következőleg újra Kriszti "bűvös háromszög-alakítást" játszottuk, ami megint viccesre sikerült.
Utána egy gyors csoportkép, amíg mindenki itt volt aztán egy kis pihenés és Ildikó finom puncsát iszogattuk. =)
Következőleg egy olyat játszottunk, ahol mindenkinek be volt kötve a szeme, körben álltunk és egymás kezét fogtuk. Feladatunk pedig az volt, hogy alkossunk egy háromszöget, illetve egy kockát.
Nem mondom, eléggé félresikerült alakot alkottunk, de legalább a körünk az tökéletesre sikerült. =)
Az est egyik fénypontja, hogy mikor a játékot befejeztük és utána valami "fontosról" tanakodtunk már vagy 5 perce és Timit kérdeztük valamivel kapcsolatban, viszont a sál még mindig a fején volt, de érdekes, hogy senki nem vette észre... Pedig meg is jegyezte Timi, hogy "én meg azt hittem, hogy itt bekötött szemmel beszélgetünk mind...". =D
Eztuán játszottunk még egy csomóoldást, ahol mindenki fogja valaki kezét és ki kell bogoznunk egymást, mert ugye mi vagyunk a csomó...
Utoljára pedig még egy csoportos kő, papír, ollót játszottunk, ahol az volt a lényeg, hogy aki győzött, az egy ranggal feljebb jutott. Tehát mindenki csak a rangidősekkel kő, papír, ollózhatott, azaz a csibék a csibékkel, a másdik rang a második ranggal (nemtudom mi volt a második rang =( ), a sasok a sasokkal és végül a szuperhősök.

Így végül eltelt az este jó szórakozással, beszélgetéssel és boldog karácsonyt illetve újévet kívánva mindannyian hazamentünk. =)

Csoportképünk:

További képeinket itt tekintheted meg. :)

28. klubest - 2011 november

Következő klubestünket novemberben tartottunk, mivel többségünknek októberben sajnos nem volt ideje, így hát egy novemberi péntekre szavaztunk.

E klubestünk egy játékest volt méghozzá beugróval a végén, amit én amúgy is nagyon imádok - elég ha csak játszunk, nekem már az is elég!! =) - .
Voltak új emberek is, köztük egyet én "vittem", bár szegénykém elég kis félénk, szóval löknöm kellett, hogy nyugodtan ismerkedjen meg másokkal, nem harapják le a fejét.
Mire mindenki megérkezett, addigra kibeszéltük újdonságainkat és történéseinket...
Ez estét Andi és Tibi szervezte, és meg kell hagyjam Andinak nagyszerű ötletei voltak/vannak.
Elsőként egy olyan játékkal kezdtünk, hogy egy ragasztó volt a szoba közepén, és mindenkinek fel kellett vennie a ragasztót, de azzal a mozdulattal már nem volt szabadott felvenni, amit az előző
személy már megtett. Nehéz, de furfangos játék az biztos. :)
Következőként az volt a játék, hogy bekötött szemmel - fiúk külön, lányok külön - sorrendbe kellett állnunk, méghozzá, lábméret szerint, de beszélni nem szabadott. Tulajdonképpen az ember nem hinné, hogy olyan nehéz a játék, pedig van benne nehézség - csak azt nem értettem, hogy a lányok mit vihognak annyit (mi mást csinálnak a lányok mint vihogás? =D ), de amint visszanéztük a fotókat, akkor már értettem, hogy mi volt olyan vicces - .
Az est egyik fénypontja a következő játék volt, méghozzá, egy grimaszverseny. A játék lényege nagyjából az, hogy egyszerre két személy grimaszol egymásnak, természetesen egymást nézve és az nyer, aki nem neveti el magát. Voltak egyesek, akik épp, hogy csak másodpercekig bírták, voltak akik jó sokáig bírták, mint pl. Dávid és én, ahol aztán végülis feladtam, mert 3 percen keresztül kancsalítani nem a legjobb dolog a világon, meg Dávidnak amúgy is volt egy olyan grimasza, amit én aztán végképp nem tudtam megállni nevetés nélkül.
Következő játékunk pedig egy activity-hez hasonló volt. Rajzolnunk vagy mutogatnunk kellett, méghozzá állatokat. Ha rajzoltunk, akkor három állatot kellett kihúzni és ezt a három állatot, egyetlen rajzzal - azaz egy "egytestű háromfajú állatot" (jobban nemtudom kifejezni) - ill. a mutogatás az olyan volt, hogy az állat nevét le kellett írnunk, de a fenekünkkel... hát nem mondom, nem egy egyszerű munka, viszont az egyik legviccesebb mutatvány a világon.
E játék után végül is beugróztunk, ahol az egyik szituáció az volt, hogy Balázs volt a mozdonyvezető és Ildi pedig egy turista, aki meg akarta győzni a mozdonyvezetőt, hogy ő igenis tud vonatot vezetni (zsebszöveg).
Másik szituáció pedig az volt, hogy egy vevő visszaviszi a hatalmasra nőtt tacskóját, amit az eladó nem hajlandó visszavenni. Az eladó én voltam, de viszont valahogy nem voltam elemembe, ezért nem adtam bele apai-anyait, de a másik srác, a vevő - nem jut eszembe a neve!!! - hitelesen játszott.
Ezután Zsuzsika - bankos -, Stefanie, Dávid, Endre és az "új Balázs" - rablók - meg akarták győzni a bankost, hogy miért is érdemes nekik a pénzt odaadni - meg kell mondjam, meg volt az összhang köztük és ahhoz képest, hogy Balázs és Zsuzsika újak voltak, remekül játszottak!
Egy újabba játék Krisztivel, Virággal, Tibivel - autóvezetők, tanúk - és Balázzsal - rendőr -  ahol az volt a lényeg, hogy Balázsnak ki kellett találni, hogy Kriszti, Virág és Tibi mikor milyen szóra, vagy mozdulatra reagál és egy saját mozdulatot, vagy szót sajátít el.
Az utolsó beugrós játék - a sok közül az egyik kedvencem - a stoppos játék volt, ahol két ember egy szituációt játszik, és ha egy bizonyos póznál, vagy mozdulatnál egy kivülállónak érdekes szituáció jut az eszébe, akkor az "Stopp!"-ot kiált és helyet cserél az egyikkel és átveszi az irányítást a szituáció felett. Ezt a játékot végül is addig játszuk amíg meg nem unjuk. :)
Az egyik szituáció Andinál volt, aki a hátán feküdt, mikor én stoppoltam - úgy akartam volna, hogy épp segítek Andinak "szülni", de Andi ehelyett sikítozott, mint egy őrült... =D Valahogy nem igazán jött össze, de Balázs azért FÉRFI létére, szült egyet... =D
A játék utolsó pontja pedig egy Kriszti által megismertetett játék volt, mégpedig a lényege, hogy mindannyian körbe álltunk és két személyt kikerestünk magunknak. Ha ez megvolt, akkor pedig úgy kellett beállnunk, hogy a két kikeresett személy velünk együtt egy egyenlőoldalú háromszöget (hogy nevezzük ezt magyarul, mert a német "gleichseitiges Dreieck" az egy külön német szó... =/ )
alkosson. Nem olyan könnyű feladat az egész, mert ha a kikeresett személy, folyton mozog, mert ő másik személyt keresett ki magának, akkor neked is újra kell mozdulnod... az ilyen bekiabálások, mint, hogy "Állj már meg!!" meg "Ecsém, ne mozdulj már!" vagy "Hát mondd neki, hogy maradjon a helyén!!" elég viccesek.
A játék furfangossága az, hogy míg mi ezt kb. 5 perc alatt elvégeztük, azt addig egy papíron több mint 3 óránkba telik megrajzolni...
E klubest szóval sikeres és nagyon vicces volt, ráadásul mindenki jól érezte magát - van olyan est, amielyiken senki ne érezné jól magát?! =) - .
Csoportképünk:

További képeinket itt tekintheted meg. =)

Klubest az új helyiségben - 2011 szeptember

Nos, drágáim, újra itt vagyok - igaz Ildikó is mondogatta már, hogy írjak, mert hát írni kell!
Ezért is elnézést kérnék azoktól akik hiányolták a krónikákat - ezt írjuk nyugodtan a lustaságom számlájára - ill. voltak egyes történések nálam, ami miatt nem "akartam" illetve tudtam írni.
Mint azt a cím is elmondja, a tanév első klubestje szeptemberben volt, méghozzá az új klubhelyiségünkben az AMAPED egyesületnek székhelyén.
Miért is AMAPED? Ez egy külön és hosszú történet és jobban kifejezve magam, ez inkább "klubanyáinkra" tartozik.
De ne habarodjunk ebbe bele...

Mi is volt szeptemberben - jézus, ezek a hátrányai, ha márciusban kell írnom egy szeptemberi klubestet! =D - ?
A lényeg a lényeg, hogy Andi és én már előre megbeszéltük, hogy mi szervezzük meg a programokat, mert Ildikó sajnos kifutott az ötletekből - ezért volt az is, hogy a tavalyi tanév utolsó klubestjét is mi ketten szerveztük, hogy "belenőjjünk" a szervezgetésbe, na meg azért azt se hagyjuk ki, hogy Ildikó kedves szavakkal, de azért néha-néha kis ironikussággal megjegyezte, hogy az ő nagyfiának, azaz a mi Balázsunknak, ne az anyukája szervezzen már bulit. :)
Viccet félretéve - és félreértés ne essék - a hangsúly az ötletek kifogyásán volt, elvégre három éven keresztül nem egyszerű folyton programokat szervezni.
"Bemelegítésként" azzal kezdtünk, hogy Ildikó körbemutatta a helyiséget azoknak, akik nem ismerik - mert ugye volt már aki volt ott, a magyar órára járó diákok - és kicsit elbeszélgettünk a saját nyarunkról.
Mire mindenki megérkezett, addigra megvolt a bemelegítés, és a híres nindzsa játékkal folytattuk - a lényege az, hogy mindenki körbe áll, és nindzsa pózban állunk, ahol az óramutató irányába a következő embernek a kézfejét kell leütni nindzsaütéssel, és így tovább amíg egy nem marad - .
Ha az emlékezetem nem csal, akkor a "puff"-os játékot is ezen az estén (na meg másikon is) játszottunk - a puff játék lényege, hogy mindenki körbe áll egymás mellett, és van egy "pisztolyos" középen. Ha a pisztolyos az egyikünkre lő a körben, akkor annak le kell hajolni időben, mert ha nem akkor "meghal" és a lehajolt személy szomszédainak pedig le kell lőniük egymást. Ha elég gyorsak, akkor az egyikük benn marad, de van, hogy egyszerre lőnek, akkor természetesen bent maradnak mind a ketten a játékban, amúgy meg tovább megy a játék addig, amíg egy nem marad - .
Ezután akármennyire is nézegetem a képeinket, csak azért sem akar eszembe jutni, hogy mi az istent csináltunk, de gondolom vacsorázhattunk, mert nemhiába vásároltam be magunknak, annak meg el kellett valahova tűnnie. =D
Update: Andi segítségének köszönhetően =) - Szóval, ami nem jutott eszembe és azt amint Andi a megjegyzésben is írta nyári élménybeszámoló volt.
Első sorban Eszter, vagyis inkább Balázs mutatta meg nekünk a nyáron készült fotóit, amint Esztert Spanyolországban, Málagában látogatta meg, aki egy két hetes spanyol nyelvkurzuson volt.
Utána pedig Andi beszámolója következett, aki Angliában, Londonban volt egy pár napot (ha jól emlékszem a szüleivel) és olyan élményekröl mesélt, mint Madam Tussauds Museum vagy a London Eye óriáskerékben egyet óriáskerekezni, hogy madártávlatból is láthassák a várost, de pl. a londoni utcák is nagy benyomást keltettek...
Végül utoljára Kriszti beszámolója következett, aki Magyarországon járt (és meg kell jegyezzem elég szép helyen!!) és a beszámolója pedig egyszerüen vicces volt, a kiegészített szövegekkel. :)
Az emlékezetkieséses rész után - ezt most úgy írtam mint aki amnéziában szenved - egy skandi rejtvényversenyt rendeztünk, amit én másoltam le, és külön csoportokat alkottunk. Az a csapat nyert, amelyik a leghamarabb fejtette meg az összes rejtvényt.
Mivel én szeretek rejtvényeket fejteni - már amennyire az időm engedi - én hamar végeztem, és természetesen megkaptam a magamét, hogy én már tudtam a megfejtést, bár akár hiszitek, akár nem, hiába én másoltam le a rejtvényeket, tényleg nem tudtam a megfejtéseket és gondolom mivel a többiek sokat nem tudtak, biztos megutáltak rendesen... De nem baj, egy kis gyakorlat a magyar rokonértelmü szavaknál, elvégre a gyakorlat teszi a mestert. =D
Szóval ez volt a szeptemberi klubestünk, és mivel nem is voltunk olyan sokan, meg hát ugye "minden kezdet nehéz" olyan sokat nem is csináltunk, de azért elszórakoztunk és örültünk annak, hogy találkoztunk... :)

Csoportképünk:

További képek itt tekinthetőek meg!

A táncest képei

Tekintsd meg legújabb képeinket galériánkban itt: a táncest képei
Mikor legyen a köv. klubest időpontja: ápr. 13-án vagy 27-én?
Üdv mindenkinek: Ildikó

Táncest

Cím: Schwedenplatz 2/11 AMAPED
Szeretettel várunk mindenkit !!